durumdara

Theodore Sturgeon - A magány csészealjaHa meghalt, gondoltam, sohasem fogom megtalálni itt, ahol fehér holdfény ömlik el a fehérlő tengeren, s a halványsápadt homok tetején mint óriás samponhab tajtékzik a hullámverés. Az öngyilkosok, akik szíven szúrják vagy lövik magukat,…

...Fehér vállai kissé kiemelkedtek a feltörő habokból. Megérezhette, hogy a közelben vagyok - talán kiáltottam -, mert hátrafordult és meglátott, amint ott térdelek. Öklét a halántékához emelte, arca eltorzult, és kétségbeesetten, dühödten sikoltott, majd a tengerbe vetette…

...Vártam, s mire abbahagyta a sírást, a homokdűnékre árnyék borult. Múlt az idő. Aztán így szólt:– Maga nem tudja, ki vagyok. Senki sem tudja, ki vagyok.– Benne volt minden újságban – válaszoltam.- Benne! – Lassan kinyitotta a szemét, s tekintete végigjárta…

... Kábultan feküdt, és bámulta a szép tavaszi ég szürkébe burkolódzó kékjét, és homályosan valami sípszót hallott. És néhány megkésett sikolyt. Meg egy öblös hangot, amint üvölt:– Levegőt neki! – amire még közelebb nyomakodott mindenki. Azután még kevesebb…

...Megpróbált felállni, de féltő kezek visszanyomták. Addigra harminc rendőr sereglett oda.– Tudok járni – szólt. – Maga csak maradjon most nyugodtan – mondták neki. Odahoztak mellé egy hordágyat, ráemelték, és egy nagy pléddel betakarták. – Tudok én…

...Először egy férfi jött, és hosszasan fejtegette neki, hogy a földet megtámadhatják világűrből jövő lények, akik sokkal erősebbek és intelligensebbek nálunk, s lehet, hogy a védelem kulcsa az ő kezében van.Az egész világnak tartozik ezzel.És ha a földet nem is támadják…