HTML

durumdara

Friss topikok

  • Tiburc: Ez az egész olyan ismerős... (2012.09.16. 12:45) Tenyészfaj?
  • Intizar: A legendabeli gazda ugyan csak takarékossági okokból akarta leszoktatni lovát az evésről. De majdn... (2010.09.20. 20:12) Kevesebb többet hoz
  • G.Freeman: Marhaság. A fedezetlen pénzkibocsátás inflációt okoz-ahogyan a lanti képen látható, a pénz olyan ... (2010.02.27. 14:31) A hit, mint kollektív gazdasági megegyezés

A hit, mint kollektív gazdasági megegyezés

2010.02.07. 19:44 durumdara

Müller Péter - Önzés és csalódás

Elmondok nektek egy nagyon érinthető, hétköznapi példát.

Élünk ma egy világban és azt mondjuk, hogy vannak ezek a különböző vallásos hitek, vannak a mohamedánok, vannak az egymásra fenekedő és gyűlölködő szekták, van az őrületes ellentmondás a különféle keresztény egyházak között is (ami néha még – szerencsére már kevés helyen, mint Írországban – háborúba torkollik). Van a mohamedán-keresztény hatalmas ellentét – áthidalhatatlan ellentét, ahol két óriási hitvilág áll egymással szemben...

… és mi meg azt mondjuk: ezen kívül van a normális világ, amiben mi élünk, van az úgynevezett demokrácia, ahol – hát – ha akarom ateizmus van, vagy liberalizmus, vagy bármiféle, amit lényegében az anyagiak motiválnak, a gazdaság, a pénz, a tőke.

Ez határoz meg mindent, a többi, ezek a hiedelmek, ezek, hogy egymás vérét ontják, mert ő abban hisz, a másik meg abban hisz, meg önrobbantó; ezek mind káprázatok, szuggesztiók.

Mi azonban, mi éberek vagyunk. A mi szemünk nyitva van. Amit mit hiszünk, illetve amiben mi vagyunk, az a valóság. Az ilyen(!) valóság.

És nagyon fura, hogy ez olyan erősen él bennünk, hogy ha valaki például azt mondja, hogy ő keresztény, Jézusban hisz, és mégis azt látom nála, hogy abban a pillanatban, ahogy anyagiakról esik szó, elkezd izzadni a tenyere, meg a rátett hazugság-gép elkezd vibrálni és ott kimutat dolgokat, meg elkomolyodik az arca – hogy ő IGAZÁBÓL A PÉNZBEN HISZ! Ha dönteni kell, akkor majd ott fog dönteni, mert ott van ő igazából.

Na most hogy működik ez a pénz?
Kérem szépen, döbbenetes dolgot mondok nektek.

A jelenleg lévő (a jelenlegi) gazdasági életnek ugye a tőzsde – az a centruma.

És a második világháború után keletkezett helyzet – különböző egyezmények felrúgása – következtében elszabadult az úgynevezett virtuális pénz.

 

Válság, aranyblokk, hitel

 

Virtualitás - van is kártyám, meg nincs is
(Bűvész: Hogy csinálja?)

 

Tehát csak a komputerben létezik a pénz, sehol másutt. A virtuális pénz elmondhatatlanul sok, annyi nullát írsz utána, amennyit akarsz.

Nincs mögötte semmi.

Valamikor ott volt a dollárfedezet, előtte az aranyfedezet; tehát azt mondta, hogy ha a zsebemben van ennyi pénz, akkor az ennyi aranynak felel meg, vagy ennyi dollárt ér. Ez megszűnt.

Jelen pillanatban a virtuális pénz csak a komputereken kering: nincs mögötte semmilyen fedezet.
Se munka, se gyár, se föld, se földbirtok, se ház, se város – SEMMI. Nincs mögötte semmi tapintható – légvár.

Ezért mondják a tőzsdeguruk, és ezért mondja a Soros György, hogy egy hatalmas lufit fújunk, ami bármelyik pillanatban kipukkadhat, mert az egész gazdasági világunkat egyetlen dolog tartja fönn – A KOLLEKTÍV HITÜNK. Nagyon vigyáznak a gazdasági emberek, hogy „jaj, az emberek hitét meg ne ingassuk ebben”, mert akkor az egész gazdasági rendszerünk összeomlik.

Nem tudom, hogy ez tudjátok-e?

Hát ez történt a Postabank esetében, mindenki azt mondta: „Jól van, hát baj van, akkor felveszem a pénzemet!” – és kiderült, hogy a banknak nincs pénze!

A postabank a la Drábik János
(Drábik János: Fix TV 4./5)

Nehogy azt higgyétek, hogy ha most holnap mindenki bemegy az OTP-be, akkor megkapja a pénzét, amit betett!
Hát nincs annyi pénze az OTP-nek. És senkinek nincs.

Virtuális pénzek keringenek itt-ott. A hatalmas gazdasági válság, amiben az emberiség megroppant, és amiből a második véres világháború kerekedett, az úgy történt, hogy az emberek hite összeomlott.

Elkezdtek nem hinni ebben az egészben és a „nem-hit” miatt bekövetkezett a valódi csőd; úgy, hogy az az ember, aki előtte még dúsgazdagnak vélte magát, arra ébredt reggel, hogy egy fillérje nincs – és kiugrott az ablakon.

Vagyis nehogy azt higgyétek, hogy csak a mohamedánok fanatikus hívők. Mi is azok vagyunk, csak mi hitünket valóságnak tartjuk.

Mi azt hisszük, hogy ő hülye, de mi normálisak vagyunk. Pedig mi ugyanolyan hülyék vagyunk, mint ők. Még hülyébbek, mert ő legalább rajtunk valamennyire látja... meg szeretne ebbe a hülyeségbe beletartozni.

Ezt én végigcsináltam. Ezt én végigcsináltam a második világháború után. Hogy minden gazdag ember, mikor jött ez a kommunizmusnak nevezett hit (mert az is hit volt) – és egy pillanat alatt mindenki igyekezett megszabadulni a pénzétől.
Elásta a földbe – a kincseket – mindenki.

„Eltüntetni, hogy gazdag vagyok, mert baj lesz belőle!”

Most az ember azt mondja: „Hahaha” – mert most ez a kollektív hit. Akkor a kollektív hit a proletár volt, ha valaki karriert akart csinálni, annak rongyokba kellett járni. Erre van egy szó, hogy „proccolt” a rongyaival. És emlékszem még arra, hogy egy ilyen szakszervezeti ülésen azért űzték ki a Latabár Kálmánt szegényt, mert egy ilyen csíkos zokni volt a lábán, amiről azt mondták, hogy ez az átkos imperialista világnak a terméke….és hogy ő az imperializmus szekértolója.

Minden valamire való ember rongyokban járt, szakadt cuccokban – mert az volt a kollektív hit. Nem lehetett bemenni tárgyalni, ha hatalmat akartál csinálni – úgy, hogy pénz van mögötte –, le kellett tagadni.

És akinek nem sikerült letagadni, természetesen ellopták tőle, megfosztották tőle (ezt ugye államosításnak nevezték) és aztán utána ő meg börtönbe került – vagy kitelepítették.

Mert akkor az volt a divat.

Kérem szépen, lehet, hogy holnap reggel az emberiség egyet kattan, és úgy pukkad ki a lufi, nem ott fog bekövetkezni a világválság, ahol gondoljuk (hogy madárvész, meg „nem tudom micsoda”, meg a természet összeomlása), hanem a pénzvilág omlik össze, mert a hit – a benne való hitünk – rendül meg.

És az elég!

Nincs objektivitása a pénznek, csak mi kölcsönözzük neki és ha mi kölcsönösen kölcsönözzük ezt a valóságot, addig tudunk érte „venni”.

Ha megszűnik a hitünk: bemész a boltba és semmit nem kapsz érte.

"Daktari? A köztársasági váltó itt fabatkát sem ér."
(Star Wars: Baljós Árnyak)

Az én gyerekkoromban, amikor elindult az infláció, akkor 100 kvadrillió milpengőt kapott apám, méghozzá nyolc darabot. És mire hazahozta, már a felét sem érte. Akkor tudtam meg, hogy egyáltalán létezik a világon 116 millió nulla egymás után és még egy bélyeget is ráraktak, hogy ez még mindig semmi.

1920, Németország:
A pénz egyik felére nem nyomtattak,

hogy lehessen rá firkálni...

 
... meg mert úgyis kidobták, vagy elfűtötték ...

Hirtelen a pénzről (ami ma Isten) – kiderült, hogy ez egy hit.

A pénz a mi istenünk?
(Sepultura: Cut-throat)

Hit nélkül nem működik.

És ha elveszik a hitem és a vallásom is, jaj, mi leszend?
(REM: Losing my religion)

... ha semmiben sem hihetek többé?
(John Lennon: God)

***

1 komment

Címkék: gazdaság isten divat pénz infláció hit szokás péter érték müller hitrendszer kollektív hiedelemrendszer

A bejegyzés trackback címe:

https://durumdara.blog.hu/api/trackback/id/tr481739135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G.Freeman 2010.02.27. 14:31:50

Marhaság.
A fedezetlen pénzkibocsátás inflációt okoz-ahogyan a lanti képen látható, a pénz olyan mértékben el tud inflálódni, hogy tízpercenként veszít az értékéből.
Hatásmechanizmusa a következő.
A pénz értékállósáságát a Nemzeti Bank biztosítja.
A kibocsátott adott pénzmennyiség értékéta mögötte álló gazdasági teljesítmény fedezi.
Tegyük fel hogy a pénzjegynyomda egymilliárd forint fedezetlen mennyiségű pénzt bocsát ki, és kiadja a lakosságnak, vagy a vállalatoknak.
A lakosság azonnal elkölti a pénzt, elmegy a boltba és árut vesz belőle,az áruhiányt a kereskedők azonnal importból kezdik pótolni, azonban a gazdaság teljesítőképessége, az EXPORT nem nőtt, ezért a magyar csereeszközt, a pénzt nem fogadják el abban az átváltási arányban és máris itt a kétszeres hiány: egyrészt a külkereskedelmi egyenleg romlott-több az import mint a vele szembeni export, másrészt nőnek az árak, mert a forint rosszabb lett.
Harmadik inflációs hatás a kereslet-kínálati viszonyok felborulása: ha a több pénz hatására több a kereslet, a kereslet-kínálati arány a kereslet oldalára billen, az árak NÖVEKEDNEK.

Tehát az infláció áremelkedést okoz.
Ezzel egy időben a lakosság érzi hogy minden drágább, ezért elkezd sztrájkolni: emeljék meg a béreket!
És beindul az ár-bérspirál,eredménye a hiperinfláció.

Tehát: nincs szabadon, fedezet nélkül legyártott papírpénz, mert előbb-utóbb az értéke olyan szinten csökken, hogy a papír hordozóanyaga drágább lesz mint a pénz névértéke.

Egyszerű mint a nyakleves.
süti beállítások módosítása