A. D. Mello
Közelgett az esős monszun ideje, és egy öregember gödröket ásott a kertjében.
- Mit csinálsz?
- Mangófákat ültetek.
- És még enni is akarsz azokról a fákról?
- Nem, én már nem élek annyi ideig. De mások fognak enni róla. A minap az jutott eszembe, hogy egész életemben élveztem a mangó gyümölcsét, amit mások telepítettek. Én ezzel fejezem ki irányukban a megbecsülésemet.
Áldozat a jövőért
(Walter M. Miller Jr: Crucifixus Etiam)
De ez már a jövő zenéje
(The B52's: Song for the future generation)
Mert nem vagyunk szigetek:
azaz mások is léteznek
és
igenis függünk egymástól
(Egy fiúról: "A szigetek korát éljük")
Vagy "utánunk a vízözön"?
(Pompadour marquise, XV. Lajos szeretője)
* * *
