Popper Péter - Félelem, hit, gyógyulás
No most az embernek van egy olyan furcsa védekező mechanizmusa, hogy ami időben vagy térben távol van tőle, azt diszkontálja. Nem számol vele.
Mint itt a gyerekek egy része, azaz
(Pillecukor, vagy türelem)
Mert messze van (pl. időben). Ez nem csak egyénileg van így, kollektíve is.
Tehát ha a svájci hadügyminiszter azt hallja, hogy Új-Zélandon középtávú rakétákat telepítenek, akkor diszkontálja - mit érdekli az őket?!
De ha Ausztriában?
Az már érdekli. Azt nem diszkontálja, mert az itt van. Időben, térben közel.
Ha azt mondom egy vállalatnak, hogy szűrd meg a szennyvizedet, mert 47 év múlva nem lesz természetes ivóvíz Magyarországon - mit érdekli őt, hogy mi lesz 47 év múlva Magyarországon?!
MOST van a profit.
Csak akkor érek el eredményt, ha MOST vágok rá akkora büntetést, ami elviszi a profitját!
Hát az egészségben ugyanígy van!
Popper bagózott, füstölt, reggeltől estig, eljött 12 évvel ezelőtt az infarktus, marhára megijedt - mármint én. Félni kezdtem - minden eddiginél jobban - a haláltól; és abbahagytam a cigarettát.
Most ez a félelem jót tett-e velem, vagy rosszat?
A távolság, mint torzító tényező
* * *
